Wass Albert Jézus hívő hontalannak érezte magát messze hazájától, bár nem élte át az itt lévők nyomorát, kidissszidált társaival együtt jólétben írta csodálatos verseit.

Sokszor elgondolkoztam azon: mennyire erős is a magyar nép, külföldön is jól tudják magukat érvényesíteni.

Azt mondták nekem régen: a városiak gyengék, nincs bennük küzdő erő, mint a falusiakban. Ez így igaz. Nem is értek el annyit, mint a falvakból kitermelt lakosság és az elmeosztályok szülöttjei, sem anyagiakban, sem hírnévben.

Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.

Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.

Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.

Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.