Klarisz mutatta be ezt a verset. Milyen jó lenne is kisgyereknek lenni, előlről kezdeni az életet, örülni mindennek, tavasznak, nyárnak, télnek...

"Kellemes délutánt kívánok mindenkinek!"

Milyen csodálatos a szerelem, még a várakozás is! 

Kellemes keddi napot kívánok minden Kedves Olvasónak! 

 Nagyon szép megfogalmazása ez a magánynak. Egyedül lenni néha jó, szükség van rá, hogy időnként elvonuljon termékeny csendjébe az ember, de ha egyedül áll a világban, félelmetes toronyként meredezik a magány közte és a külvilág között. Ha lelki bánat okozta a magányt, akkor nem akarja másra terhelni baját, ha valóban egyedül él mondjuk feketék között az ember, ott el is pusztul előbb-utóbb, hiszen folyamatosak a sebei, be nem gyógyulhatnak ilyen világban.

Hasonlít ez a vers dr. Tornyai Gyere kicsim, gyere! könyv írójának lélek formájában megszülető népének leírására egy hatalmas aranylélek Istenséggel. Legalábbis én így festettem meg őket. Milyen boldog tudat, hogy újra találkoznak valahol, ha átkelnek az Idő-folyón!