Ki töpreng a talán fájdalmas, magányos  jövőn, amíg boldog és elégedett?  A töprengők már magukra maradtak, vagy az elmúlás az osztályrészük, s  visszanéznek elhagyott múltjukra.

Kiadták egykori történelmét a világnak könyvekben különféle kiadók aszerint, melyik milyen elméletet képvisel, ennek ellenére a régi tanoknak mindig vannak új követei, mint ahogyan Atlantiszt is mindig előszedik, sőt saját angyalai is akadnak. Mindig ismétlik a világ-történelmet mindaddig, míg egyetlen egy ember nem marad a földön.

Klarisz osztotta meg velünk a szívről szóló verset.

A szív, melynek egy szó örömet okoz, egy bántás tüskét szúr bele, nagyon értékes értékmérőnk is, hiszen összeszorul minden rosszra,amit tapasztalunk, s kitárulkozik boldogságában.

Vígasztaló szavak vígasztaló hölgytől, Klarisztól: egyszer minden seb beforr.

Klarisz mutatta be nekünk ezt az idézetet arról, hogy nem kereredünk el, ha életünk valódi értékei vesznek el.

Én bizony szomorú vagyok olyankor, amikor a szeretet kihűl és nehezen viselem a hidegséget, a szív nélküliséget.