Ez az a nap, amelyet a nõk elég komoly harcok és áldozatok árán vívtak ki magunknak.

A régi korokban a nõk nem voltak egyenrangúak a férfiakkal, de szerencsére mindig akadtak forradalmi beállítottságú lányok és asszonyok, akik foggal-körömmel rakaszkodtak ahhoz, hogy a férfitársadalom elismerését, megbecsülését kivívják a nõk számára. Ez a harc nem volt egyszerû, de ma már ott tartunk, hogy ezt a napot nem csak a nõi szervezetek tartják számon szerte a világon. Az ENSZ is megemlékezik errõl a napról és sok-sok ország nemzeti ünnepként jelöli meg. Az alábbiakban egy Weöres Sándor vers olvasása után megismerhetjük a Nemzetközi nõnap rövid kronológiáját.

A Nemzetközi nõnap az egyszerû, de mégis történelmet alakító nõk története. A nõk évszázadok óta tartó küzdelmében gyökerezik, melynek célja, hogy a nõk a férfiakkal egyenlõ feltételek mellett vállalhassanak részt a társadalomból. Már az ókori Görögországban elkezdõdött a küzdelem azért, hogy a nõk nagyobb figyelmet vívjanak ki a társadalomban, amelyet a férfiak irányítottak. Lüzisztrata ókori görög hölgy a nemi élet megtagadását kezdeményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vethessenek. A francia forradalom idején a nõk a "szabadság, egyenlõség, testvériség" kiáltásával vonultak Versailles elé, hogy a nõk választójogát követeljék.

A Nemzetközi nõnap hagyománya 1857. március 8-án indult útjára amerikai nõk demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények, és az alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A Nemzetközi nõnap gondolata elõször a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a Nemzetközi munkásszövetség a nõk hivatásszerû munkavégzésérõl szóló határozatot.

1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az elsõ Nemzetközi nõnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nõket.

1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevõi alapították meg a nõnapot, mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nõk jogaiért küzdõ mozgalom elõtt, és segítségként az egyetemes nõi választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos idõpontot nem jelöltek ki. E döntés alapján a következõ évben, 1911. március 19-én elsõ alkalommal ünnepelték a Nemzetközi nõnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyûléseken résztvevõ férfiak és nõk a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szûnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés.

1914-ben miután két millió orosz katona esett el a fronton, az orosz nõk február utolsó vasárnapját válaszották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Négy nappal késõbb a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nõknek a szavazati jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszorszában akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami az általánosan használt Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg.

Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg elõször a Nemzetközi nõnapot.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés