| Blog : Reményik Sándor: "Az ismeretlen Istennek" |
Reményik Sándor: "Az ismeretlen Istennek"
2008.11.09. 09:33
 Csodaszép vers! Nem emlékművet állít az Ismeretlen istennek, ahogyan Művészettörténetből tanultuk, hanem egy másik embernek, akivel szeretetben él a költő, s mikor szívét-lelkét megismeri, virágokat szór Ismeretlen szentélyébe, amit a Biblia léleknek nevezett el. Ezzel a tannal vissza is éltek, amióta a testbe helyezte az Ismeretlen Isten szentélyét: Mária Magdaléna Istene hét ördögöt is űzött Máriából, sőt azóta az ördögök és démonok testekbe, tiszta szívű lényekbe helyezték székhelyüket, akit gyötörnek,kínoznak, megbolondítanak.
Nem hódításra indultunk mi el
A végtelenből, - csak találkozásra.
Testvér, a mi testvérségünk
Ezért oly ritka, szép és drága.
Nem hajtottuk a lelkünket igába.
Egymás lelkét prédának sose néztük,
Szemmel nem vertük, szóval nem igéztük.
Maradtunk szabadok a szeretetben.
Maradtunk egyenlők a szeretetben.
Maradtunk testvérek a szeretetben.
Egymás lelkében tiszteltük a törvényt.
S a végzetet, mint napsugár és örvényt.
A törvény betűje ha összevágott:
Ujjongva hirdettük a rokonságot.
S ha egymás lelke tájait bejárva,
Rábukkantunk egy nekünk idegen,
Ismeretlen istenség templomára:
Oltárát virággal szórtuk tele,
És szóltunk csendesen: bár nem enyém,
Szenteltessék meg mégis a neve.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
