Eszti hozta ezt a csodát. Milyen szép világa volt Annienek. Ha jól láttam egy pillanatra, a harmincas években halálozott el. Mennyire szép lenne az az adventista szombatista világ, amikor minden szépség, jóság, szív képviselője egyszerre a legnagyobb tökéletességben feltámadna! De mindez csak álom régóta, Jézus nevében a bűnösöket hívták el megtérésre, felháborgatták vele az iszaptól hányt fellegeket, a vipera fajzatokat, kígyó fajzatokat, ahogyan maga nevezte népét, s missziós munkáknak köszönhetően az egész világ olyan lett, mint egy felbolydult méhkas kaptárnyi születéssel. De ennek sem tudnak megfelelni: méhkirálynő uralkodik, a többi dolga a munka. Ilyenek voltak a pogányok régen: hittek a hold istennőben, míg a többiek szolgálták híven őt. Egyesek manót képzeltek a holdba, mely már kínai-japán legendává vált. Az örök-szeretet addig tart, míg egyetlen ember él a világban. Velük kihalnak a szeretettel született emberek. Isten azt ígérte népének, hogy a saját szeretetét helyezi szívébe, s hogy az emberekhez hasonlóan a szívükbe fogja írni törvényét, elsősorban, hogy őt imádják, amikor összegyűjti őket a világ minden részéből, ahova szétgórta a gonosz, engedelmetlen Ádám és Éva népét.