Október 23, az 1956-os forradalom emlékünnepe
2008.10.23. 11:03
Ma már nem beszélünk ellenforradalomról, de amikor kicsi voltam, megjelent egy titkos könyv, melynek képeit láttam: Miskolcon és Budapesten akasztott emberek sorakoztak az utcákon végig, halottak tömegesen feküdtek a földön. Volt olyan, akit ló után kötöttek, s úgy vonszolták végig az utakon. Pesten volt olyan ember, akinek a tömegből egy mészáros a szívét kivájta, elevenen kivette a testéből. Egy ballonkabátos sánta ember végignézte ezt, néha előlépett az árnyékból és lőtt egyet puskájával. Barikádokat hoztak létre, melyen a miskolci Kék buszosak is részt vettek. Egy másik '56-os könyvben Nagy István neve merül fel, aki ellen sokan felszólaltak, hogy engedte a vérontást. A rendőrök neveit összeírták, végigjárták házaikat, s kivégezték őket a börtönből kiszabadult tömegek. Ilyen börtön név mögé bújtak a Ki Mit Tud szervezők, Alföldi, Göncz Árpád, Kovács Erzsi, kik dögökkel voltak együtt a börtönökben, mik Göncz Árpád szerint rajtuk ugráltak éjjelente. A börtönben írták meg könyveiket is, melyeket folyamatosan adtak ki, különösen a Hunnia elmeosztály könyveit, melyek egyik résztvevője egy Pálházi nevezetű volt. A Köztársaság tér 1956 című könyv is ezekről az eseményekről tudósít, borsodiak térként rendezték be a résztvevők neveivel feltételezés szerint, mint a Simon nevűekkel a Simontornyi elmeosztályt, s emelkedésük mellett a pókhálós börtönt, mely a Pálházi névhez fűződik.
Az 1956-os forradalom című könyvben írták meg a valóságos, félig hiteles történetét a szeneseknek, akik a kommunista régi épület pincéit kutatták, hatalmas bosszúállással. Úgyhogy Rákóczi téri rendőrséggel indultak azt ezt követő esztendők.
A kommunisták megmaradtak, hiszen a nyolcvenas években ismét erőre kaptak, ismét ne szólj szám, nem fáj fejem korszak következett be, a pártbizottság átvette a régi zsidó szövetkezeteket is az utcalányokkal, külvárosi szülöttekkel, Vörös Oroszlánosokkal, mint alkémiás fekete mágusokkal, hatalmas zsidó tömeggel, akik nem vallják magukat zsidóknak. A hidegháború azt jelenti, hogy egyik fél harcol, a másik nem, vagy a jegesek elleni. Nekem azt mondta a szomszéd 1995-ben: Kati néni hidegháborút vívott. Abból gondolom, hogy egyoldalú háborút jelent mit sem tudók ellen.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Hidegháború
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.[1] A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt.[1] A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.
1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989 óta a forradalom kitörésének napja, október 23. nemzeti ünnep Magyarországon.
|