|
Margot: Gondolat
2008.10.21. 07:44
 Az Amatőr Művészek Fórumára írta ezt a verset Margot 2004. július 6-án. A versben a tavaszi reggeli ébredésről van szó, de a költő akkor sem vágyott a tömegbe, nem szívesen bújt ki ágyából. Hallgatja a nagyzenekart, mely az emberek világát láthatatlanul szinte körülveszi.
Jó reggelt és nagyon szép napot kívánok Önöknek!
Nem kell rádió!
Sem televízió!
Nem hiányoznak már
A művi dallamok!
Mert a természetnek,
Ébredő tavasznak,
Bohó csicsergése,
Az mit most hallgatok!
Reggeli madárdal,
Kutyák ugatása.
Templomunk harangja
Tompán kondul párat.
Megszólal a kakas,
Pirkad az ég alja,
De a nepfelkelte
Még magára várat.
Kezdi egy vörösbegy,
Harsogva énekét.
A fenyő tetején
Begyét tágra fújva,
Cifrázza harsányan,
Bősz énekével,
Messze űzi az éjt,
Szellőszárnyba bújva.
A feketerigó
Veszi át a hangot,
Fityiszt mutatva rég
A hajnali csendnek,
Csavarva, vibrálva,
Pengeti a lantot,
Trillázva süvöltnek,
Víg tavaszi lelkek!
Ezt a szimfóniát
Ékesen köríti,
Verébseregeknek
Vad csirimpolása.
-Felbőg egy autó-
Fel kellene kelni!
De nem vágyódom ki,
A hajszolt világba!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
