Idézetek : Részlet dr. Tornyi Gábor Gyere kicsim!... Gyere!...című könyvéből |
Részlet dr. Tornyi Gábor Gyere kicsim!... Gyere!...című könyvéből
2008.08.14. 07:25
Gábor által hozott részlet a Vitéz Horthy Miklósnénak, legjobb édesanyának ajánlott könyvből egy kis magyarázatra szorul. Étite, ahogyan selypítősen szólt hozzá édesanyja mamája meghal. Olyan istenséghez kerül az égbe, aki haragszik azokra, akik gyermeküket elvetetik, eldobják maguktól az anyaságot, s amelyik egykori kedvencét, Lucifert is szerette,mint saját teremtményét, a nagy mű érdekében fáradozott szűntelen. Evike viszontagságos életében koldus is volt, majd az anya könyörgésére a kiskutyájának megjelenhetett, hozzá beszélhetett az édesanya a túlvilágról, s a kutya vezette oda Évikéhez a rendőrt, amikor már majdnem meghalt édesanyja sírján. A mű végén az édesanya csillaggá válik, s örökké sugározza a világba megható szavait: A gyermekeket szívből imádjátok!....
"A gyermekeket szívből imádjátok!
Isten ajándékát el ne dobjátok!:
Szörnyű az égi sors, mi vár az anyára!
Jaj!... ne hallgassatok az Ördög szavára!
Édesanya ajkán az a legszebb zene:
Tárt karral ha mondja: Gyere kicsim!... Gyere!"
"Boldogságos az égi lét!
Örökjóság a mi Atyánk
Egyik kezével ha lesújt,
Másikkal áldást szór reánk.
Lelkedet óvjad!
Szívedre vigyázz,
Míg lent a Földön élsz.
Döcörgős, síkos,
Tövises az út,
De végén ideérsz!"
"Odajárt pihenni mindig a nap,
Ha nevetni, kacagni akart
Pici kis villánakParányi kertjébe:
hallgatni gyermekkacajt.
Nevetve nézhette Évi babát:
Tipegve, totyogva játszadozott!
Anyuka álmának
Csöppnyi kis viráganapfényben ott ragyogott.
Kacagva tipegett labda után,
Mit anyuka nevetve dobott
S boldogan sikongva
Anyuka ölébe
Labdástól vissza-»futott«."
|