Ancsa idézetei
2008.07.05. 00:05
Válogatott idézetekkel lepett meg Ancsa minket. Nagyon tanulságosak.
"Csalódni kell,hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni,hogy újból szeressünk,
Kell tudni zokogni ,és sírni,
Valakit megunni,majd újból visszahívni.
Csalódni százszor,csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlenegyszer." /Shakespeare/
"A matematika számomra olyan gyertya, amelyet születésem pillanatában elfújtak."
"Az élet csak egy tűnő árny, csak egy
Szegény ripacs aki egy óra hosszat
Dúl-fúl, és elnémúl:egy félkegyelmű
Meséje, zengő tombolás, de semmi
Értelme nincs...." /Shakespeare/
"Millió mérföldel a föld felett, ott, ahol az álmok születnek,igen, ott van a boldogság!"
"A barátok
Barátok!
Szeretni és szeretve lenni igazán boldogság!
Amikor nem gondolsz a búra már
Amikor a szó helyett a szem beszél
Amikor megérint a remény.
Ott állsz és boldog vagy
Mert végre önmagad vagy!
Mert az élet hoz kis örömöt.
Amikor meglátod őt,
Kivel a virtuális valóságban éltél.
Mostmár érzed igazi lényét!
Szereteted testet ölt és így örökké szereted őt!
Megérted hogy a barát örök társaddá vált
És emlékek fűznek hozzá!
Melyeket előszedsz egy szomorkás napon.
És tudod hogy lesz még folytatás!
Mert a barát örökké társad mostmár!"
Az igazi akaratot onnan lehet felismerni, hogy az hétfőn, kedden, szerdán, októberben, novemberben, decemberben, jövőre és még húsz év múlva is akarom.”/Müller Péter: Titkos tanítások/
“Ilyen a nagy ember: nem nyög a bajban; nem panaszkodik a végzetéről; tudja, honnan jött, és hová tart, méltányos istennel-emberrel-természettel szemben, lelkét nem háborgatják a kellemetlenségek, nem zúgolódik rozoga teste miatt.
A romlott lélek legárulóbb jele a hullámzás, a szüntelen hánykódás az erények tettése és a bűnök imádata között, míg a nagy ember mindig egy és ugyanaz marad, vagyis állandó. Ez az egyetlen igazi nagyság. Figyelmünket magára vonja, mi pedig jól látjuk, ahogy fényével bevilágítja a sötétséget.”/Seneca/
“Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalamasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.” /Seneca/
“Ha választanom kellene, inkább az elnézést választanám, amely időt ad az embereknek, hogy megjavuljanak, s nem a szigort, amely rosszabbá teszi őket, sem pedig a sietséget, amely nem vár megbánásra.” /Joubert/
"Miért nem vagyunk gépek, ha úgyis mindenki csak a külsőt nézi, a belsőt meg senki sem?"
"Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk es lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük..." /Dale Carnegie: Sikerkalauz II./
"Amikor úgy néz rád valaki, mintha te lennél az utolsó csoda a Földön, az a szerelem "
""Talán semmi sem szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akinek arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerü jelenléte elég, hogy vidámak és boldogok legyünk."
"S ha azt érzed, hogy senki sem gondol Rád,
ha azt érzed, hogy egyedül vagy,
valaki akkor is figyel és szeret a távoli ismeretlenség homályából..."
"Buddha az Buddha, Krisna az Krisna, te pedig te vagy. És semmilyen tekintetben nem vagy kevesebb másoknál. Tiszteld önmagad, tiszteld a saját, belső hangodat, és kövesd a szavát"
|