Ma Önről álmodtam megint

Ma Önről álmodtam megint,

bocsánat asszonyom!

De nincsen abban semmi bűn,

ha Önről álmodom.

Fehér selyemben jött felém

a csókok éjjelén,

s rám mosolygott könnyedén,

oly' boldog voltam én.

Rózsa virult a fák közt,

csók tüze gyúlt a számon,

arca kigyúlt, hozzám simult,

s a rózsa mind lehullt.

Ma önről álmodtam megint,

bocsánat asszonyom,

mert szeretem nagyon,

mert szeretem nagyon!