Első randi egy internetes ismerőssel
2008.04.18. 22:41
Piros egy csodálatos találkozást mesél el nagyon jó humorérzékkel és szép megfogalmazással Klárival, akivel interneten keresztül ismerkedett meg. Két nyíltszívű, jókedvű, vidám ember találkozása volt, olyan élmény, amit soha nem lehet elfelejteni.
Tíz órakor értem Pestre a Déli-Pályaudvarra három és fél óra vonatozás után. Izgatottan szálltam le a vonatról, olyan érzéssel, mint aki az első randevújára készül.
Klári lekéste a buszát, így egy kicsit várnom kellett rá. Aggódtam, hogy meg fogom-e ismerni, mert közeli képet még nem láttam róla. Aztán megláttam egy szőke nőt mosolyogva futni felém. Nagyon bárgyún nézhettem, nem volt „ismerős”, így nem kezdtem el integetni, nehogy zaklatásnak vegye, ha nem Klári az. Persze, hogy Ő volt! Ő megismert engem! Amikor meghallottam a hangját, megnyugodtam. Ez Klári kedves hangja, no jól van, egymásra találtunk. Nem tudom miért, magasabb Nőre számítottam. Klári vállmagasságban mosolygott rám szép barna szemeivel. Első dolgunk volt, hogy megigyunk egy kávét, tudjátok én anélkül használhatatlan vagyok.
Annyi, de annyi ajándékot kaptam! Leadtuk a csomagmegőrzőbe és irány az állatkert. Nagyon jó idő volt, sütött a nap, így rengetegen vártak a pénztárnál. 20 perc múlva bejutottunk. Magunkhoz vettünk egy térképet. hogy majd mi ügyesen tájékozódunk. Az első hasonlóságunk itt derült ki. Forgattuk a térképet jobbra balra fejtetőre, aztán mi kezdtünk el forogni, majdhogynem fejre álltunk, mégsem tudtuk eldönteni, hogy az állatkert melyik részén vagyunk és merre induljunk. Ezen jókat kacarásztunk és elindultunk az orrunk után. Klári lelkére kötöttem, hogy az akváriumot mindenképpen látni szeretném a medúzák miatt. Láttunk fókákat és pingvineket, madarakat és kecskéket. Két órai bolyongás után ráleltünk a pálmaházra. Akkor már sejtettük, hogy közel járunk az akváriumhoz. Láttunk nagy denevéreket, krokodilt és egzotikus madarakat.
Sétánk során jó sokat fényképeztünk mi a fotózsenik. Egyikünk sem tudta, hogy működik az a vacak gép, amit magunkkal hoztunk Mire rájöttünk a csínjára mindkettőnknek egyidőben fogyott ki az elem. Nosza, elő a tájékozódási képességünkkel- ami a nullával egyenlő- láttunk valahol egy ajándékboltot, keressük meg. Hosszas körbenjárás után Heuréka!! Megtaláltuk! Vettünk elemet és mit ad isten, megleltük az akváriumot is, úgyhogy megnyugodtam, látni fogom a medúzákat! Úgy látszik a halak és egyéb viziherkentyűk helyretettek,- nem hiába Halak jegy szülötte vagyok- mert utána egész jól belelendültünk a tájékozódásba. Megtaláltuk a nagymacskákat és a majmokat is. A majmok nem álltak nekünk modellt, úgyhogy amikor láttam egy nagy tükröt, úgy döntöttünk, hogy helyettük magunkat fényképezzük. Páran kinevettek bennünket, de olyan jó kedvünk volt, hogy nem törődtünk velük. Aztán fiatalok megkértek , hogy fényképezzük le őket a majmokkal. Ezen felbuzdulva mi is bedugtuk a fejünket és ők is lefényképeztek bennünket. Végig jól szórakoztunk! Klári nagyon kedves, halkszavú teremtés. Az írásaiból ítélve magas erős hangú nőnek képzeltem. Humorért neki sem kell a szomszédba mennie. Olyan jól éreztük magunkat, hogy még pletykálni is elfelejtettünk.
Mindketten nagyon sajnáltuk, hogy az Ági és a Brigi nem tudott mégsem eljönni. Sueee-t és Csillát is hiányoltuk, jó lett volna találkozni a Déliben hacsak egy rövid időre is. Jó lett volna többmindenkivel találkozni. Gyorsan elszállt az idő.
Délután hatkor indult a vonatom, este tízre értem haza fáradtan, de azzal a jóleső tudattal, hogy egy nyíltszívű, kedves, aranyos, huncut Barátnőre találtam Klári személyében.
|