Pén, 01/25/2008 - 14:16 - Ery

     "Mindannyian megtanulhatjuk, miképpen fejezzük ki őszintébben és kedvesebben a szeretetünket - ezzel saját boldogságunkat éppúgy megsokszorozzuk, mint másokét. A szeretet megemeli lelkünket. Önnön lényünk és a közös emberi lényeg legnemesebb részeivel kapcsol minket össze.

     Bármi legyen is, amire a figyelmünket leginkább fordítjuk, erősebbé fog válni
az életünkben. Ha kételkednél az élet erejében és a megújulás hatalmában, csupán figyelj az óriási kőtömb észrevehetetlenül piciny résén áttörő fűszál csodájára.

     Nézz a nagy Egészre. A szeretet mindig ott van benne.

A feltétlen szeretet elkötelezettséget jelent az önmagáért való szeretet iránt
az élet önmagáért való értelmének elismerése iránt; a hit iránt, hogy az
emberiségben ott van a jó mindazon hibák, csalódások, tragédiák és rejtélyek ellenére, amelyek az emberi lét örök részei.

     Észrevetted, mennyivel többet hallasz, ha ítélkezés nélkül figyelsz a dolgokra?

     Bízd magad barátokra. De sose vedd a barátság kincsét magától értetődőnek.

     Figyeld meg az emberek arcát! Látod, milyen megejtő, amikor a szeretet
megjelenik valaki tekintetében, amikor ott csillog a szemében? Te is ilyen szép lehetsz!

    Küldj szeretetet mindenfelé: északra, délre, keletre, nyugatra. Csodálatos
perceket élhetsz majd át; tapasztald meg, milyen a világmindenség abszolút
középpontjában lenni.

    Önmagunk szeretete nem alakulhat ki, ha a más emberi lények iránti odaadó
elkötelezettséget nem bontakoztatjuk ki magunkban. E nélkül puszta
öntetszelgésbe fullad minden.

     A szeretet olykor azt kívánja tőlünk, hogy ne lépjünk ki bonyolult
kapcsolatainkból, hanem próbáljuk megoldani őket.

     Senkit ne vádolj, ha a dolgok rosszul mennek. Csak kérdezd meg: "Mit
tanulhatok ebből?"

     A szeretet akkor szárnyal szabadon, ha nem terheljük meg kívánságokkal."

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés