Kint az idő is gyorsulva változik, hol a szél fújja sötétbarna hajadat, hol pedig a nap melege kínoz. De szobámban hűvös érzés kap hangsúlyt és persze te drága barátom, ki előttem állsz, és valahogy nem értem, mi lehetett az a nagyon fontos dolog, mit már rég meg szerettél volna osztani velem. De várj! Ha már úgy is ennyit kellett várnom, még belefér egy kis pohár víz, mert olyan szomjas vagyok, kellett nekem ilyen melegben kint dolgoznom. De valakinek ezt is el kell végezni. Nem igaz? Jaj de faragatlan vagyok. Kérsz valamit? Mondjuk inni? Ja, hát persze. Ebben az izgatottságban, ahogy látom rajtad, még nyelni is alig tudsz, nemhogy még inni. És látom a világoskék szemedet hogyan is homályosította el most a félelem, pedig tudtommal semmi furcsát sem kérdeztem tőled. Majd remegő és elcsuklott hangon bár, de végre válaszra méltattál. Ugye mondtam én. Hát persze, hogy nem kérsz. Mit is várhattam volna. Hiszen te sosem kérsz. Na, ez már a te bajod. Én viszont teljesen ki vagyok száradva, úgyhogy iszom. Nahát! Ez a pohár meg hogy kerül ide? Ráadásul üveg. Nem szeretem az üvegpoharakat. Na de mindegy. Ez is megteszi. Uh, hírtelen milyen csend lett. Ha ez a víz nem folyna ide a poharamba, akkor olyan lenne, mintha… Á, hagyjuk is. Inkább igyunk, de… Mi az már megint. Már inni sem lehet rendesen? Ne könyörögj már annyit barátom. Jó, akkor mondd mi az, ami úgy fojtogat, és végre már el szeretnéd mondani. Csak tessék, rajta! Én nyugodt ember vagyok, ráér az a víz. Szóval mondjad drága barátom. De miért nem látom azt a két szép szemed? Miért nem mersz rám nézni? Miért kell azt a koszos padlót szemlélned, mintha tényleg keresnél valamit ott lent? Talán elgurult valamid vagy mi? Nos? Szólalj meg barátom, kérlek kezd már el mondandódat, ne szerencsétlenkedj már itt annyit! A türelmetlenkedésemnek finoman hangot adtam, és ebben a pillanatban végre rám néztél. Szemeid valahogyan furcsán csillogtak, majd nyeltél egy nagyot, mintha ez a mozdulat téged mérhetetlen fájdalommal töltene meg. És végre… Megszólaltál. Remegő hangon ugyan, de elkezdted mondókád, mely minden második szavadnál elcsuklott. De... Hé! Mi van veled? Teljesen máshogy viselkedsz. Olyan, mintha fel sem ismernél, olyan, mintha egy idegen lennék számodra. Mi ez a távolságtartó magatartás?       
     Látlak, mégsem ismerlek fel. Te vagy az drága barátom? Miért viselkedsz így? Tekintetemet is kerülöd, miközben az asztal sarkát birizgálod olyan idegesen, ahogy eddig téged még nem is láttalak. És szavaid… Néhol oly kivehetetlen a remegő hangod miatt… Tessék? Mi? Hogy lehet? Hogy mondhatsz nekem, a barátodnak ilyen képtelen dolgokat. Még most sem tudtam felfogni őket, csak mire az a nyomasztó, és idegesítő torz hangod elhalkult. És ebben a csöndben… Hogy? Hogy tehettél ilyet velem? Hopsz! Na még ez is… Észre sem vettem, hogy a pohár meg végig a kezemben volt. Ezért. Pontosan ezért utálom az üvegpoharakat. Tudtam. Ez is eltört. Most aztán lesz itt munkám elég. Mire ezeket az apró szilánkokat felsepregetem. Á… Ez sok. Ezt nem bírom tovább… Miért mondtad el? Miért pont most? Őszintén szólva nem akarlak látni, nem akarok rád nézni sem. Megdöbbentem, és… uh! Olyan, mintha nem kapnék levegőt. A torkom… Mar. És itt belül valami…Szúr…Ez most annyira fáj. Pont benned csalódni… Benned, kiben a legjobban megbíztam. Á, szóval ezért esett ki a kezemből a pohár. Hiszen remegek. Igen, kétségbe vagyok esve. Nagyon. Ez. Ez… Lehetetlen. Te nem… Te nem tettél ilyet. Soha. Én tudom. De... Miért? Próbálok rád nézni, de nem bírok. Most. Végre sikerült. Most már tudom, miért volt ez. Ez az egész. Miért is voltál annyira furcsa. Igen. Látlak, de más szemmel, mint öt perccel ezelőtt. Látom, ahogy rám nézel. Aha… szóval neked is… a szemed teljesen homályos a könnytől, mely egyenként folyik végig arcodon. Menj el! Kérlek... Nem akarlak látni. Nem… Soha. Heh, igaz! Ez azt bizonyítja, hogy te is csak egy ember vagy. Mit is várhattam volna tőled? Semmit. Ezek szerint semmit… Nem is kéne meglepődnöm a történteken, hiszen előbb-vagy utóbb úgy is bekövetkezett volna. Minden bizonnyal. Igen… Tudnom kellett volna. Igen



 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés