Kaffka Margit: FÉNYBEN2009.07.04. 20:19
Ki töpreng előre a jövő fájdalmain?
Ki töpreng a talán fájdalmas, magányos jövőn, amíg boldog és elégedett? A töprengők már magukra maradtak, vagy az elmúlás az osztályrészük, s visszanéznek elhagyott múltjukra.
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen, --
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
