Kellemes szerdai zord napot kívánok Önöknek! Jövő héten már jön egy kis enyhülés. Ahogy idősödik az ember, annyival lesz terhes neki a tél, a jég, a fagy, nem élvezi már a téli örömöket úgy, mint a gyerekek. 

 
Vagyok, aki vagyok.

Nagy két szemem
tábortüzénél
ragyog, aki ragyog.

De csak az lobogjon,
de csak az ragyogjon,
ha kinek énnélkülem is
ragyognia van ok!

Vagyok, aki vagyok.

Agyam dzsungelében
sejtelem
köd,
titok.

Ám én a nagy fényű fagyban,
fönn,
a csillagos magasban is,
árvácskát nyitok.

Vagyok, aki vagyok.

Öreg,
magányos,
őszezüst ember,

kinek megmosta lábát
a Tenger,
kinek megmosta lábát
A TENGER.