Mennyire szép mondat: "Az ifjak nem sejtik, mennyire gazdagok"! Velünk repül az idő, holnap éjfélkor ismét egy évvel öregebbek leszünk, s nem tudni, kinek mit hoz az új esztendő.

 


Pörög az orsó, s az élet fonala
lepereg gyorsan, mint száraz falevél.
Forró nyár után jön ősz, s hideg tél.
Álmatlan éjszakák, ködös hajnalok.
Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

Szép gyermekkor már csak távoli álom.
Remeg a kéz, s a lépés tétova.
Hátadra sújt a kínok ostora.
Fogy a remény, s gyűlnek a bajok.
Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

De ki ma ifjú, ne feledje el,
Felette is elsuhannak az évek,
És egyre halkul a vidám ének.
Sóhajjá válnak zengő dallamok
Kik lélekben ifjak, csak azok boldogok.