Nagyon szép utolsó munka- és iskolai napot kívánok!  

 

  Egy paraszt üti a lovát az útközépen,
csattog az ostor és állja a vén gebe.
Szeméből a bánat könnyei csurognak
és eltakarják előle a világot.

Vásárra indultak a kék hajnalórán,
de hull és locsog az eső szakadatlan.
Mindketten érzik, vége már a szép napnak,
hazavágynak, de hogy térjenek vissza így,
ázott holmival és üres tarisznyával.

Ó, az ősz, a vak ég szemfedő felettük,
s a népség, ki velük indult, baktat tovább,
nem is hallja már a zuhogó vizekben,
a roskadó állat még egyszer felnyerít,
Istennek igazságát kéri a földre.

1942