Pllinszky maga sorsát fogalmazta meg a láger idejéből, de a Passió játékok emberi áldozatokkal azúttal most is igazak és véget nem érő szenvedéseket okoznak úgy okkultistáknál, mint misztikusoknál, parabestia és brutális népénél, maffiákkal és alulról jött karmikus sors nélküli iszonyatokkal. 

 
Csak a vágóhíd melege,
muskátliszaga, puha máza,
csak a nap van. Üvegmögötti csöndben
lemosdanak a mészároslegények,
de ami történt, valahogy mégse tud végetérni.