
Krisztus útját hatalmas néptömeg kíséri Jeruzsálembe, az ősi földjükre a zsidóknak, ahol majd keresztre fogják feszíteni görögök, rómaiak és zsidók.
Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előtte járó és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.
A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.
Bevonulás Jeruzsálembe
Krisztus áldást osztva szamárcsikón vonul, mögötte az apostolok csoportja, előtte egy félköríves kapu előtt várakozó emberek barkaágakat fognak. Az ábrázolás a hagyományos ikonográfia népies megfogalmazása.