Zimonyi Zita: Óda a férfihoz
2009.02.12. 13:32

Boldog Valentin napot kívánok minden örök-szerelmesnek!
Szentelt anyagból gyúrt teljesség képmása, formát öltött végzés, föld szívdobbanása, világot termő gondolat: testedről szól, ember a mindenség bölcs akaratából: belőled való vagyok! Legjobbik énem, nálad marasztalt önmagam, másik felem, csontodból keményedett asszonyi fogság, tőled induló létem – szaladok hozzád, szorítsd meg kezem, tárd ki titkaid termét: érezzem erődet, az örök cselekvést: a hitbe ágyazott, sóvárgott időtlent, leheld lényembe az áhított végtelent! Kutatom csodától kapott alakodat: kettőnk térében varázsos vonzásodat, feszes izomrostok őriző kődombját, hasad sík partjának tengerhullámzását, virágkehely-ívelésű szép törzsedet, mellkasodon arcomból rakott fészkemet, kemény lépteidet: utakat alkotva, merész álmaidat: elmúlást riasztva, – ölelj szeretve, boríts be, burkolj körbe, gordonkahangod dallamával segítve, szemed csillagának oltalom-fényével, testeddel, lelkeddel, egész életeddel! Vedd örömfolyóim ezüstös halait, képzeteim fényes szárnyú madarait, tetteim feléd terelt állatseregét, édenkertem mesés maghozó termését: ím lábaid előtt a virágos birtok, mindenem, amit nyújtani képes vagyok, neked, hatodik nap végső valósága, Föld fellegvára, természet életfája, alkotó – istenelméjű kívánalom, bennem hű medredre találó forrásom, neked, a te álmodból felébredt társad: érettem, miattam létezzél – általam!
|