Blog : Juhász Gyula: Dúdolgatok |
Juhász Gyula: Dúdolgatok
2009.01.07. 19:40

Juhász Gyula, mint az élet vándorlegénye dúdolgatott a téli ködben, s várta a Halállal való találkozást. Érdekes, hogy ez a motívum, a Halál majdnem minden költőnél előfordul, holott tudjuk, hogy az emberek nem ismerik a halált mindaddig, míg valamilyen betegségük nem lesz, vagy ha megöregszenek. A fiatalon elveszített hozzátartozók halálát is értetlenül és megtörve tűrik csak el az élettől, mint ami nem igazságos.
Jó éjszakát és nagyon szép holnapi napot kívánok Önöknek!
Vándorlegény a téli ködben,
- Mert köd előttem, köd mögöttem -
Az ország útján baktatok tova,
Az Isten tudja meddig és hova?
Az Isten, az még nem hagyott el,
Hitem egészen nem fogyott el,
De jaj, reménység nincs már rég velem
S kifosztott még a régi szerelem.
Dúdolgatok, de csak magamnak
S nótáim, mint pápista varjak
Szállanak élet és halál felett,
Fekete varjak, szürke fellegek.
Vándorlegény a téli ködben,
Sok csárda alszik már mögöttem,
Egy útonálló majd csak rámtalál,
Öreg zsivány, vén cimborám, Halál!
|