| Blog : Áprily Lajos: Az én csodám |
Áprily Lajos: Az én csodám
2008.11.27. 12:06
 Klarisz mutatta be nekünk ezt a csodaszép verset. Rám is rám férne egy kis krisztusi csodatétel, hogy levegye valaki mellemről a mázsás súlyt, ami nyomja, s nem enged még levegőt sem venni, sem beszélni rendesen. Az embereket a csapások legyőzték, mintha kutya-lelkük lenne, s kinevezték a testüket új-szentélynek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
Szeretnék Krisztus lenni egy napig.
Ha nem egy napig, egy pillanatig.
Csak ennyit, míg a kezem ennyit int:
kelj fel a mélyből, hegyre menj megint.
Levenném melledről a sziklasúlyt,
mely vad korunkból rád zuhogva hullt.
Fáradt pilládat megérinteném,
s gyötört szemedből megszöknék a rém.
Takarodnának gondok és romok,
menekülnének régi démonok.
Megölelném a kín-örvény felett
maga-mélyébe szédült lelkedet.
Csodatevésem sűrű delejét
pazarló kézzel önteném feléd.
S ha kelnél s néznél álmélkodva rám,
fejed a Nap felé fordítanám,
Fényes szemeddel csúcs ragyogna szembe -
S én visszahullanék ember-életembe.