Blog : Juhász Gyula: November |
Juhász Gyula: November
2008.11.20. 10:14
A november ember hónap, olyan, mint az öregedés előtti időszak, amikor már visszagondolnak ifjúságukban elmulasztott pillanatokra, érzésekre, különösen a férfiak. Itt nagyon hűvös van, panel-programos volt a Bertalan éjszakai okkultista vérfürdőről elnevezett utca, annak ellenére, hogy a városban sok felújtásra szoruló műemlék található, egyikből nemrég szakadt le egy nagy darab homlokzati dísz, de megérdemelték sorsukat, kormánytámogatással újíttatták fel nemrég még beázott otthonaikat. A panel felújítás után én áztam be, hideg van, nincs meleg vizem, de hiába írtam emailt, telefonáltam, szóltam személyesen az elnöknek, nem intézkedik. Megfáztam. Remélem, Önök melegebb helyen tartózkodnak! Nemrég volt egy családi házam, ami szétment felettem a Bolhahegyen, még a cserepek is darabokra törtek a háztetőn, a talajvíz elborított mindent. Ott is nagyon sokat fagyoskodtam, szénnel és fával fűtöttem, egész nap tüzet gyakoroltam rakni, néha hiába. Tiltakozom az ellen, hogy ez lett volna a sorsom a fekete megyében. Az ember mindig reménykedik valamilyen csodában, hogy hirtelen segítsége akad és kap legalább valamilyen igazságszolgáltatást.
Nem is búcsúzott, elment szótalan,
Az ifjúságom, íme, odavan.
Nem is tudtam, hogy ő valaha volt,
Hisz mindig búról és gondról dalolt.
Nem is szerettem fanyar új borát,
Asszonytalan és pénztelen sorát.
Nem is sirattam el, csak csöndesen
Elbámulok az eltűnt éveken:
És ma sír, zúg, búg, zendül az avar:
Holt ifjúságom most élni akar!
|
|