Idézetek : Reményik Sándor: Lefelé menet (részlet) |
Reményik Sándor: Lefelé menet (részlet)
2008.10.26. 17:31
A Világ hét vezetőjének egyike Az elsüllyedt világok könyveiben leírtak szerint: Jézus. Neve mellé sorolják Mózest, Lao Cet, Zoroastert, Buddhát, Ráma Krisnát s még egy társukat. Sajnos nincs meg a könyvem, hogy neveiket ellenőrizni tudjam. Mind másik Európán kívülálló pogány népeket jött elhívni a szeretet megtanulásának művészetére. Mennyire elözönlötték a földet. A testamentum, végakarat már régen szamárinduló lett, szamaritánus és humanista zsidók tanainak megfelelően, még a Führ Elise is ia-s végű hittérített országok nevei végett íródott. Így lett Magyarország Hungár-ia, mint egykor volt Szamar-ia a szamár beszédből. A biblia bolondságával térítette őket egykor istenük, hogy az által is vesszenek el, s ezt kiterjesztették az egész világra. Pogány is akad bőven, még mindig dúl a többnejűség, győztek az emberiség felett a homokosok, a fertelmesek, mintha ellenségek lettek volna, másságukat erőszakkal érvényesítik, hogy előítéletnek állítsák be a bibliai utálatosnak megírottakat.
,,Elváltozék...'' Köntöse, mint a hó.
Olyan szép, hogy már-már félelmetes,
Mégis: a hegyen lakni Vele jó.
Maradni: örök fészket rakni volna jó.
De nem lehet. Már sápad a csoda,
Az út megint a völgybe lehalad.
Jézus a völgyben is Jézus marad.
De jaj nekünk!
Akik a völgybe Vele lemegyünk,
Megszabadított szemű hegy-lakók
Csak egy-egy csoda-percig lehetünk.
Elfelejtjük az elsápadt csodát.
És lenn, a gomolygó völgyi borúban,
Az emberben, a szürke-szomorúban
Nem látjuk többé az Isten fiát.
|