Emberi Értékek - G-Portál

Eszti idézete nagyon régi időből ered. Akkor talán voltak a bölcsek mellett jóságos emberek, igazságok. Több, mint a mai világban látható hamisan mosolygó, könyörtelen, szemtelen és gátlástalan emberi lényekben fellelhető. Nem volt ennyi bűnöző, nem alázták meg emberségükben a nagy gondolkodókat. Legalábbis így gondolom, a rafkósság sziklákban, elhagyott helyeken termett, törvényen kívüli lényeké volt régebben. A jelen harmóniája: egészség, írtam egyik versemben, mely nagyon sokakat érint, főleg az egészséges élelmiszereket fogyasztókat. Igazi gazdagság a címe. Elképzeltem egy hatalmas jégkamrát, újratöltődőt - ez az igazi csoda -, polcain fegyelmezetten sorakozó élelmiszereket, mely embernek tökéletes. A szociális háló nem ejtette régen rabságba az embereket, mert még nem volt ilyen. Mi is a jelen? A valóság ábrázolása puszta tényként.

“Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról, s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod - sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent sem képes önmagában elviselni? - Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad.
Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett?
Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik - tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád - neked csak járnod kell rajta.”

Szólj hozzá te is!

Súgó

Még nincs hozzászólás.

Marcus Aurelius: Rossz érzések ellenszere