|
Emlék
2008.04.01. 00:46
 Gyönyörű emlékei lehetnek Etkának kisgyermek korából, de már akkor érlelődött benne a költő, amikor a patak szavát figyelte. Ilyen környezetben nem is lehet láthatatlan szemlélődő valaki, csak rácsodálkozója a világnak: mennyi szépség, mennyi vidámság mindaz, amit látunk: a zöldfüves rét, ahol szaladgáltunk, de még gyermek fejjel mit sem értettünk mindebből a földi csodából.
Vannak emlékképek,
melyek szépek és vidámak,
vannak emlékek,
amelyek fájnak.
Szép volt a gyermekkor,
vidám és oly rövid,
sok csodás élménnyel
teltek perceid.
Mikor a réten oly' vidámak voltunk,
a messzi szállt pillangó után futottunk,
csörgedező patak halk szavát figyeltük,
semmit a jelenből még nem értettünk.
Képek a múltból
vissza-vissza szállnak,
mint az a pillangó,
mely párja volt
minden virágnak.
Szeretnék még egyszer
ott a réten lenni
és a csodás érzést,
soha nem feledni.
2007. augusztus 7.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
